Itt a bizonyíték Noé bárkájára?!

2018. július 30.   0 hozzászólás

Nem találtam a Földön ehhez foghatót, ami nagyobb bizonyítékot nyújtana Noé bárkája egykori létezésére, mint itt a Masai Mara, Serengeti és Ngorongoro háromszögében. 


A Nagy Hasadékvölgy

A kelet-afrikai árokrendszer már a repülőről letekintve is megkapó látványt nyújt. A földről nézve pedig a vadállatok szabadsága felemelő élményt nyújt.

Ám testközelből még világosabbá vált számunkra a földi erők 30 millió éve folyamatosan zajló gigászi küzdelme, amikor a perzselő nap alatt terepjárókkal elértük a hegyeket, és letekintettünk a mozdulatlannak tűnő völgyekbe.

 

 

A földrajzi sokszínűséggel párosul a világ szavannai élővilágában leggazdagabb térsége. Nem találtam a Földön ehhez foghatót, ami a valóságban nagyobb bizonyítékot nyújtana „Noé bárkája egykori létezésére” mint itt a Masai Mara, a Serengeti és a Ngorongoro háromszögében a vadállatok tökéletes szabadságával.

Történetünk tehát itt kezdődött, a felfedezők és Afrika-vadászok nyomdokain, a Maszáj-földtől a Kilimandzsáróig.

A Világszép.hu videóival téged vár. 😊Feliratkozás: ITT 🎥

A földi erők eredményei itt a magas fennsíkok, a vulkanikus hegyek – Kilimandzsáró, Meru, Ngorongoro – és a füves szavannák. Ahhoz, hogy megértsük a térség biodiverzitását - és vele az állatok, ill. különböző ősi törzsek jelenlétét – figyelnünk kell az afrotropikus övezet csapadék eloszlását.

Az esőzések meghatározzák a halál és az élet körforgásában résztvevők egész éves – és már évmilliók óta tartó - vándorlását. Az esőfelhőket pedig a Föld nagyobb cirkuláris erői, és a földfelszíni formák szabályozzák.

 

 

Ebben a térségben nem a passzátszelek működnek, hanem a monszun kénye-kedve általi esőcseppekre áhítozik flóra és fauna egyaránt.

Ugyanis a nyugatról érkező felhők beleütköznek a vulkanikus hegyekbe és a magas fennsíkokba. A keletre eső övezet ennek következtében fokozatosan szárazabb lett, átalakult, és létrejött a szavannai és a félsivatagi élővilág.

 

 

A magasabban fekvő térségek nyirkossága pedig lehetővé tette, hogy akáciákkal teletűzdelt füves szavannák jöjjenek létre.

A csapadékmennyiség 800 mm/év körül mozog. Kivételek a mikroklímával rendelkező térségek, mint a Ngorongoro és a környező vulkáni hegyek, ahol 1300 mm/év is előfordul.

 

 

De a természet erői azért kegyesek is az itteni élővilághoz, mert a trópusi éghajlat élesen elkülönül száraz és esős évszakokra.

Novemberben rövid, két hétig tartó esőzések frissítik a levegőt és zöldítik a legelőket. Majd a márciusig tartó esőmentes hónapokat követően érkezik a hat hetes nagy, esős évszak.

 

 

Növény, állat és ember ennek a természeti körforgásnak a része, vagyis alkalmazkodott hozzá már évmilliók alatt. Aki nem tette, nem bírta, az elpusztult, kihalt.

Ennek 1.7 és 3.5 millió éves nyomaival is találkozunk az utunkba eső Olduvai-szurdok ásatási területén, amelyet az Emberiség Bölcsőjének is hívnak a mára nomád maszájok által körbeölelt szavannán.

 

 

Az itt kutató Louis és Mary Leakey  - régész és antropológus - munkája jelentősen hozzájárult a fejlődéstörténetről és az emberiség származásáról szóló ismeretek átalakulásához a legfeljebb 2.4–1.1 millió éves Paranthropus Boisei 1959-es feltárásával.

Jonathan Leakey folytatta a feltárásokat, és eredménye a 2.1-1.5 millió évesre becsült Homo Habilis első bizonyítéka az Olduvai területén. Talán nem ok nélkül – bár még a tudósok között is sokan kételkednek a fajfejlődés eme, ide ágyazott elméletében, hogy az ember nem a szavannára született. Az olduvai elnevezés az itt élő pozsgás, hosszú szárú, aloéra emlékeztető oldupai növénytől származik.

Az ásatások, a régészeti leletek mellett számos olyan ősi, nagy testű faj fosszilis nyomait tanulmányozhatjuk, amelyek nem voltak képesek túlélni az éghajlati változásokat.

 

 

De mire lesz képes, hogyan tud alkalmazkodni a mai élővilág a jelenkorunk gyors váltakozásaihoz?

Ugyanis a civilizációnak nevezett rohamos beavatkozás mellett a teljes övezet geológiailag is aktív napjainkban. A képzeletbeli „fedélzet” Noé bárkáján még mindig szélesedik.

Nagy a valószínűsége, hogy a kanyonvölgyekbe újabb évmilliók elteltével, betör majd az Indiai-óceán, és a keleti perem önálló szigetként folytatja majd életét.

 

 

Mit jelent a Tanganyika szó?

A nyika szó – amely a Tanganyika név része – annyit jelent, hogy vad, kihalt. Ám, ha a földi erők visszafordíthatatlansága mellett ilyen rohamos mértékben szólunk bele környezetünk megváltoztatásába, akkor a további kihalásokkal, ill. velünk együtt a maszáj, bantu és turkána népei is csak fosszilis tanúi lehetnek Kelet-Afrika átalakulásának...

Szerző: Monos János



Kapcsolódó blog bejegyzések:


Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Világszép

Csodás tájak, helyszínek, úti tippek, meghökkentő szokások, gasztronómiai furcsaságok. Elfeledett események, történelmi furcsaságok, hírességek eltitkolt históriája. Kitekintő a világra saját tapasztalat alapján. Hibák, amiket neked már nem kell elkövetned!

Világszép - Youtube



Planet Travel
 

Gmedia   Női Friss   Jooble