Tényleg ebben hisznek a balinézek?
Bali a Kis-Szunda szigetek legnyugatibb tagja Indonéziában. Turistaparadicsom, de aki ide látogat nem biztos, hogy tisztában vana balinézek egyedi hitvilágával.
A sziget ad otthont a több, mint 3 milliós lakosságát kitevő 93%-ban dualista vallású balinéz - hindu hívőnek. Területe 5633 km2 és a lakosság többsége a szakrális Agung és a Batur vulkánok tövében él.
Régebben a kasztrendszer meghatározó volt, ez a hagyomány ma már eltűnőben van. A leghíresebb művészeti örökségei a tánc, a festészet, a fafaragás és szobrászat.
A balinéz vallás
A balinézek vallása a dualizmusra épül. Ez az egyik része a hindu hitvilágnak, egy olyan egyedi ága, amit csak ezen a kis szigeten gyakorolnak a hívők.
Várunk a Világszép.hu YouTube csatornáján: ITT 🎬
A vallás öt alappilléren nyugszik:
1. a hit a mindenható Isten – Brahman és
2. a lélek – atma – létezésében,
3. a cselekedetek és a következmények összefüggésében – karma phala,
4. az újjászületésben – samsara,
5. valamint a lélek végső megszabadulásában – moksa.
A vallás legfontosabb eleme a buddhizmus mahajának jegyeit is magába olvasztó sivaizmus, amely a hindu főistenek közül Siva alakját domborítja ki, de nem marad el a Visnut jelképező szent víz fontossága sem.
A szertartások során a dualizmus filozófiájának részeként jelenik meg a szenteltvíz mellett a tűz – füstölők képében – vagy a fekete-fehér kockás textilanyag a poleng.
A balinéz-hindu vallás nagyon fontos és elhagyhatatlan része az animizmus, az ős-szellemekbe vetett hit.
Garuda – madár
Az indiai és az Indiából Dél-Kelet Ázsia népeihez vándorolt mondákban, a felzavart és röptében zivatart okozó hatalmas Garuda-sas, a világ központjában álló világfán lakik.
A világfa - vagyis a világoszlop vagy égi fa, sorsfa, a Nap és a Hold, a férj és feleség, a sasfa - egyik fontos szerepe, hogy a tetejea főisten lakóhelyéül szolgál.
A főistent az ázsiai népek nemcsak mint emberi alakú lényt fogták fel, hanem a világfa tetején fészkelő, nagy sas alakjában is elképzelték.
Ezt a nagy – Griffhez, Turulhoz hasonló – sast különféle néven nevezték. Az Indus népei Garudának, a mongolok Gerida-sasnak hívják. A mongol mondákban a világfából csorgó élet és a halál vizével a tejtó közepén, a világfán él a Gerida-sas.
A Garuda a szférák zenéjét is közvetítve nemcsak a Rigvédában is említett éneklő és zenélő világfán, hanem a világhegyen is lakhat és óvó, védelmező szerepe van e hit világában élő népek számára.
A Garuda Indonézia címermadara és a hindu hitvilággal Bali mindennapi életében fontos szerepet tölt be. Az ázsiai gyökerekhez kapcsolódó sasfa elnevezés Európában csak a magyar és a székely faház építéseknél ismert.
A világfa a Garudával együtt az örök hit és élet jelképeként sohasem öregszik és sohasem pusztul el.
Az életnek és a halhatatlanságnak a Holdban rejtett vizét – a somat – amelyet csak az istenek élveznek, a Garuda-sas hozza el az arra érdemeseknek.
Szerző: Monos János