Itt a bizonyíték Noé bárkájára?!
Nem találtam a Földön ehhez foghatót, ami nagyobb bizonyítékot nyújtana Noé bárkája egykori létezésére, mint itt a Masai Mara, Serengeti és Ngorongoro háromszögében.
A Nagy Hasadékvölgy
A kelet-afrikai árokrendszer már a repülőről letekintve is megkapó látványt nyújt. A földről nézve pedig a vadállatok szabadsága felemelő élményt nyújt.
Ám testközelből még világosabbá vált számunkra a földi erők 30 millió éve folyamatosan zajló gigászi küzdelme, amikor a perzselő nap alatt terepjárókkal elértük a hegyeket, és letekintettünk a mozdulatlannak tűnő völgyekbe.
A földrajzi sokszínűséggel párosul a világ szavannai élővilágában leggazdagabb térsége. Nem találtam a Földön ehhez foghatót, ami a valóságban nagyobb bizonyítékot nyújtana „Noé bárkája egykori létezésére” mint itt a Masai Mara, a Serengeti és a Ngorongoro háromszögében a vadállatok tökéletes szabadságával.
Történetünk tehát itt kezdődött, a felfedezők és Afrika-vadászok nyomdokain, a Maszáj-földtől a Kilimandzsáróig.
A Világszép.hu videóival téged vár. 😊Feliratkozás: ITT 🎥
A földi erők eredményei itt a magas fennsíkok, a vulkanikus hegyek – Kilimandzsáró, Meru, Ngorongoro – és a füves szavannák. Ahhoz, hogy megértsük a térség biodiverzitását - és vele az állatok, ill. különböző ősi törzsek jelenlétét – figyelnünk kell az afrotropikus övezet csapadék eloszlását.
Az esőzések meghatározzák a halál és az élet körforgásában résztvevők egész éves – és már évmilliók óta tartó - vándorlását. Az esőfelhőket pedig a Föld nagyobb cirkuláris erői, és a földfelszíni formák szabályozzák.
Ebben a térségben nem a passzátszelek működnek, hanem a monszun kénye-kedve általi esőcseppekre áhítozik flóra és fauna egyaránt.
Ugyanis a nyugatról érkező felhők beleütköznek a vulkanikus hegyekbe és a magas fennsíkokba. A keletre eső övezet ennek következtében fokozatosan szárazabb lett, átalakult, és létrejött a szavannai és a félsivatagi élővilág.
A magasabban fekvő térségek nyirkossága pedig lehetővé tette, hogy akáciákkal teletűzdelt füves szavannák jöjjenek létre.
A csapadékmennyiség 800 mm/év körül mozog. Kivételek a mikroklímával rendelkező térségek, mint a Ngorongoro és a környező vulkáni hegyek, ahol 1300 mm/év is előfordul.
De a természet erői azért kegyesek is az itteni élővilághoz, mert a trópusi éghajlat élesen elkülönül száraz és esős évszakokra.
Novemberben rövid, két hétig tartó esőzések frissítik a levegőt és zöldítik a legelőket. Majd a márciusig tartó esőmentes hónapokat követően érkezik a hat hetes nagy, esős évszak.
Növény, állat és ember ennek a természeti körforgásnak a része, vagyis alkalmazkodott hozzá már évmilliók alatt. Aki nem tette, nem bírta, az elpusztult, kihalt.
Ennek 1.7 és 3.5 millió éves nyomaival is találkozunk az utunkba eső Olduvai-szurdok ásatási területén, amelyet az Emberiség Bölcsőjének is hívnak a mára nomád maszájok által körbeölelt szavannán.
Az itt kutató Louis és Mary Leakey - régész és antropológus - munkája jelentősen hozzájárult a fejlődéstörténetről és az emberiség származásáról szóló ismeretek átalakulásához a legfeljebb 2.4–1.1 millió éves Paranthropus Boisei 1959-es feltárásával.
Jonathan Leakey folytatta a feltárásokat, és eredménye a 2.1-1.5 millió évesre becsült Homo Habilis első bizonyítéka az Olduvai területén. Talán nem ok nélkül – bár még a tudósok között is sokan kételkednek a fajfejlődés eme, ide ágyazott elméletében, hogy az ember nem a szavannára született. Az olduvai elnevezés az itt élő pozsgás, hosszú szárú, aloéra emlékeztető oldupai növénytől származik.
Az ásatások, a régészeti leletek mellett számos olyan ősi, nagy testű faj fosszilis nyomait tanulmányozhatjuk, amelyek nem voltak képesek túlélni az éghajlati változásokat.
De mire lesz képes, hogyan tud alkalmazkodni a mai élővilág a jelenkorunk gyors váltakozásaihoz?
Ugyanis a civilizációnak nevezett rohamos beavatkozás mellett a teljes övezet geológiailag is aktív napjainkban. A képzeletbeli „fedélzet” Noé bárkáján még mindig szélesedik.
Nagy a valószínűsége, hogy a kanyonvölgyekbe újabb évmilliók elteltével, betör majd az Indiai-óceán, és a keleti perem önálló szigetként folytatja majd életét.
Mit jelent a Tanganyika szó?
A nyika szó – amely a Tanganyika név része – annyit jelent, hogy vad, kihalt. Ám, ha a földi erők visszafordíthatatlansága mellett ilyen rohamos mértékben szólunk bele környezetünk megváltoztatásába, akkor a további kihalásokkal, ill. velünk együtt a maszáj, bantu és turkána népei is csak fosszilis tanúi lehetnek Kelet-Afrika átalakulásának...
Szerző: Monos János
Hozzászólások
