Nahát! Ők is a vikingek rokonai
Aki Észak Atlantiszára látogat, annak időnként nehéz lesz megkülönböztetni a valóságot a mesétől, hiszen Izland mindig varázslatos arcát mutatja!
A viking bölcsőtől napjainkig
Ha Izland életébe szeretnénk bepillantást nyerni, akkor megszédülünk a szédítő szakadékokat fizikai és szellemi értelemben is átívelő egyediségei láttán. Az első letelepülőket a szabadság teljes érzése keríthette hatalmába.
A sziget autóból szemlélve csendes, nem nyílik meg az első napon, de nagyon kedvelt úti cél a magyar kalandvágyók számára is. A hazánktól alig nagyobb szigetország, az Öreg Kontinensen nem megszokott, és mindennapi természeti látnivalóival várja a vendégeit.
5 részes Izlandról szóló VLOG vár téged a Világszép.hu YouTube csatornán: ITT
Várja többségüket az 1-es számú főút mentén, ami egy vezérfonal lehet, de nem minden. Őszintén sajnálom azokat, akik csak odáig vágynak, vagy jutnak el a számos, szokványos utat kínáló szervezőknek köszönhetően. Izland maga az IZGALOM.
Tehát ha igényünk van megismerni, akkor el kell hagynunk a megszokott, civilizációs közeget, a napi életmódunkat. Izland nem fog alkalmazkodni hozzánk, de ha mi megtesszük, akkor egyik ámulatból a másikba fogunk esni.
A „Külső Óceán” sokáig ismeretlen volt az északi népek számára. Ők csak a szűkebb, hazájuk part menti öbleiben hajóztak talán év-tízezredeken át. Vikingeknek hívjuk ma őket.
Azt, hogy ők önmagukat hogyan nevezték egykoron, arról nincsen tudomásunk. Talán nemcsak sejtették, hanem tudták is, hogy az északi jeges vizek másnak is otthont adnak, mintsem csupán az üvöltő szeleknek és tajtékzó hullámoknak.
Észak népei, köztük a férfiak nem lehettek egyszerű emberek. Ha a róluk szóló Eddákat és Sagákat olvassuk, akkor minderről meg is bizonyosodhatunk.
Olyannak tartom őket, mint a kardszárnyú delfineket, a gyilkos bálnákat. Van közöttük helyben maradó és van vándorló fajta. Van erőszakos és van békés szándékú.
Az ős Norvégia partjairól kihajózók az utóbbi vándorlókkal – ha nem is mindig békét keresőkkel - lehettek rokonok. Egy őstől valók voltak-e a vikingek, a normannok és a varégek? Nos, egykoron igen.
Ám amikor sor került a kalandokat és új hazát keresők kivándorlására, akkorra már talán egymás ellenségeivé is váltak. Így lettek honalapítók a fjordok, víkek – öblök gyermekeiből – Izland ősnépe.
Így váltak névadóvá a Roskilde környékéről érkezők Normandiában, és alapítottak királyi dinasztiát Szicíliában.
Mások pedig őrizték Bizánc kapuit és védték urait, a varégek nélkül pedig a középkori Oroszország és Ukrajna sem lett volna talán sohasem egységes. Nevüket a sztyeppéken át Írország kolostoraiig, mindenütt megőrizte a névtelen történetírás.
A vík annyi, mint öböl, a viking öböllakó, meséli a Trollok népe, a mai norvég, mert szerintük ők és az izlandiak rokonok, testvérnépek.
Igaz ez küldő és valószínűen belső jegyeiben is mindkét nemzet vonatkozásában. De mikor kezdődött a történelmük?
Az írott vagy íratlan kérdezhetnénk vissza, ám nem tesszük, mert Észak regélői verseikben megadják a választ. Megadják a különös versekben és regékben, amelyek ugyanakkor egészen bizonyosan igazak is.
Írják, hogy 11 000 esztendővel ezelőtt az óceánok szintje az egész világon közel 300 lábbal – 91.5 m – alacsonyabb lehetett, mint manapság. Norvégia partjai közel 150 km-es területen még szárazulatok voltak azokban a régmúlt napokban. Ám véget ért a Jégkorszak, és a milliárd köbméterekben mérhető mennyiségű víz fokozatosan elárasztotta a part menti településeket.
A tengerszint rémisztően megemelkedett, amit ma már a kutatások is alátámasztanak. Így süllyedhetett el a déli tengerek Atlantisza, hogy szülessen, majd legyen lakható egy új, zordabb és embert próbálóbb föld, fönn a magas északon: IZLAND
Szerző : Monos János
5 részes Izlandról szóló VLOG vár téged a Világszép.hu YouTube csatornán: ITT
Hozzászólások
