Izland, híd az idő felett
Izland az egyik legszebb úti cél, amit csak választhatunk, ám ezzel a vággyal nem vagyunk egyedül. Időben kell lépnünk, ha a vikingek szigetére látogatást tervezünk, hiszen a júliusi-augusztusi időszakban a sziget megtelik!
Nézzük mi vezetett ahhoz, hogy ennek a csodás szigetnek a népszerűsége az egekbe szökött.
Az írott történelemmel rendelkező egykori, birodalmat alapított népek - mint az ókori egyiptomiak - kb. i. e. 4000-ig tudnak visszatekinteni.
Izland szájhagyomány útján és írott formában is megőrzött kortörténeti dokumentumai ennél sokkal fiatalabbak.
Nézd meg öt részes videósorozatunkat a Világszép.hu YouTube csatornán! ITT
Brémai Ádám - Adamus Bremensis, német teológus 1070 körül följegyezte mindazt, amit az északi barbár népek történetéről elsősorban dán forrásból, vagy kortársaitól megtudhatott.
Krónikája a legkorábbi tudósítások egyike, amely bizonyítja, hogy a vikingek már fél évszázaddal Kolumbusz előtt felfedezték Vinlandot, vagyis az Újvilágot.
Izlandról szintén ő, azt meséli, hogy az egykori Thule szigete a Jégvilág nevet kapta a jégről, amellyé a teljes óceán fagyott.
Izlandot elsőként valószínűleg a görög Pütheasz említi, aki i. e. 330 és 325 között Massaliából (Marseille) indulva körülhajózta a brit szigeteket, járt Orkney-n és Norvégia nyugati partjainál.
Az utazásról készített beszámolójában Pütheasz említést tesz Ultima Thule szigetről, ami 6 napi hajózásra esik Britanniától északra. Valószínűleg Pütheasz nem járt a szigeten, de az szinte biztos, hogy a kelta és a norvég őslakók már tudtak a sziget létezéséről.
A messzi északra, a borostyán földjére elhajózott szerző nyomán Tyle, Thyle vagy Thule legendás szigetét tartották az ókorban a világ északi végének, amelyen túl az örök fagy miatt már képtelenség eljutni.
Erre utal az Ultima Thule, a legvégső pontot jelentő kifejezés is. Ami valószínűbb, hogy a később felfedezett és elnevezett Grönland lehetett, mintsem Izland.
Szerző: Monos János
Olvasnál még Izlandról? ➡️ Nahát! Ők is a vikingek rokonai