Így szomszédolnak a növények! Mi mellé ültessem?
A szép kert érdekében érdemes megtudnunk, hogy milyen növényeket lehet egymás szomszédságába ültetni és melyeket ne tegyük össze, ha jót akarunk!
Sok kertész ülteti a növényeit előre meghatározott növények mellé. Ez a termesztési vegyes-kultúra eljárás bizonyos növények szomszédságában jobban, másokéban kevésbé jól működnek.
Például a mélyen gyökeresedő répa jól fejlődik a sekélyen gyökeresedő póré vagy vöröshagymával. A két szomszédnövény gyökerei a talaj más és más rétegét hálózzák be, és így nincs gond a tápanyagfelvétellel sem.
A föld felett is jól összeillik a vékonyabb, magasra törő póré lombja, és az alacsonyabb, bokros sárgarépa levélzete.
Bizonyos növények beiktatásával vissza tudjuk szorítani a gyomok előretörését, míg más szomszédnövények hasznos rovarokat vonzanak, segítve a kártevők elleni védekezést.
A népi tapasztalat úgy tartja, hogy a répalegyet a gazdanövény illata csalogatja, és távol tarthatja a kártevőket, ha a sárgarépát hagymások közé ültetjük, mert a hagyma erős szaga elnyomja a répáét.
A kísérletek alapján valóban csökken a kártétel, ha a káposzta közé büdöskét ültetünk, ezzel becsapjuk a káposztalepkét.
Hasonló eredményeket figyeltek meg a büdöske fonalféreg-riasztó hatásával kapcsolatban. Ezek a talajlakó kártevők többek között a burgonyát veszélyeztetik. A büdöskének ezt a hatását a kutatók a gyökerei által kiválasztott riasztó anyagnak tulajdonítják. A büdöske alkalmas a gyomok visszaszorítására is.
Megállapították, hogy egyes kártevőket nem a tápnövény szaga, hanem megjelenése, színe, formája vonzza. Ebből következik, ha zöldség és dísznövényeket vegyesen ültetjük, a tápnövényt álcázzuk, s ezzel a kártevőket félrevezetjük. A gyomos területen alacsonyabb a termésátlag, mert a gyomok küzdenek a haszonnövényekkel a vízért, fényért és a tápanyagokért.
A tetveknek az elszaporodást jelentősen csökkenthetjük, ha az érzékeny növények közé körömvirágot, büdöskét, háromszínű szulákot, sarkantyúkát, mákot ültetünk.
A körömvirág vagy a büdöske a rózsa vagy a paradicsom közé ültetve vonzza lebegőlegyeket. Sok fajt számláló hasznos rovar lárvái levéltetvek sokaságát falja fel. Tojásrakás előtt a nősténynek fehérjére van szüksége, amit az előbb felsorolt dísznövények pollenjéből nyer. Ezután a tojásait egyenként a tetűkolóniák közepére rakja le úgy, hogy lárvák kikelésük után azonnal táplálékhoz jussanak.
A lebegőlegyek szívókája rövid, s emiatt csak olyan virágokon tudnak táplálkozni, amelyek pollenje könnyen elérhető.
A lebegőlegyeknél sokkal nehezebb azoknak a hasznos lényeknek a kertbe csalogatása, amelyek nem feltétlenül virágos növényekkel táplálkoznak.
A katicabogár a fátyolka, a különböző darazsak és fürkészek tetveken, hernyókon, illetve más puhatestű lényeken élnek, tojásukat közelükbe, vagy beléjük tojják, azonban csak akkor jelennek meg a kertben, ha változatos növényvilággal odacsalogatjuk őket.
A katicabogarak főleg a lombtakaró alatt húzódnak meg, ahol háborítatlanul áttelelhetnek. A kertbe telepített változatos növényfajok hasznos rovarokat, madarakat, stb. vonzanak, s ezek a kártevők sokaságát elviselhető mértékűre csökkentik.
Ha a növények gondos válogatásával egészséges növekedést teszünk lehetővé, akkor a kártevők elleni küzdelem természetes, egészséges módját, a biológiai növényvédelmet alkalmaztuk.
Hozzászólások
