Így győzte le Toscana a sötét középkort
Sajnos a középkorral szinte minden fejlődés elenyészett. Az „öröktől” való hagyomány helyét átvették az addig ismeretlen dogmatikus gondolatok.
Lorenzo Ghiberti, a híres firenzei szobrász, - aki a 15. század első felének nagy mestere - beszél először a művészet, építészet és vele a kor technikai vívmányainak a feltámadásáról, újjászületéséről - a rinascimentóról Toscana szívében.
Kegyetlen volt-e a történelem, hogy míg a kereszténység magához tért, addig a művészetek haldoklása Constantinus császár korának uralkodásával vette kezdetét?
Európában a bizánciak voltak az egyedüliek, akik a művészetek terén próbálkoztak, de hiába táplálkoztak a Kelet kultúráiból, az ő műveik a régmúlt időkhöz képest kezdetlegesen gyengék voltak.
A reneszánsz bölcsője Toscana és kora a 13–14. század, amikor újra felfedezte azt, ami az ókori időszak szellemiségét jelentette, az antik görög és az etruszk alapokon nyugvó római csodát.
Felfedezte, aztán nem tudott tőle szabadulni. A reneszánsz embert oly mértékben elkápráztatták az antik hatások, hogy a katarzis mindennapi élményévé vált.
👀 Nézz be és ✏️ iratkozz fel a Világszép.hu YT csatornájára ➡️ Világszép.hu YouTube
A gondolkodás középpontjába az ember került, valamint a természet és a természeti jelenségek tudományos magyarázata. A reneszánsz ember olyan volt, mint a gyermek; mindenre rákérdezett, és a miértjeire elfogadható válaszokat akart.
A világ megismerésére törekedett, amely elősegíti a tudományok fellendülését, de a művészetek fejlődését is. Az emberközpontú szellemi irányzat neve a máig élő: humanizmus.
Megtapasztaljuk, hogy a reneszánsz művészetében a realizmus a lényeg. A természet hű ábrázolása, valamint a minél nagyobb élethűségre való törekvés volt és maradt a cél.
Igazából nincs szó hirtelen születésről vagy újjászületésről, hanem inkább az ősi fejlődési folyamat újraéledéséről, valamint folytatásáról beszélhetünk. A folyamatot a történelem viharai évszázadokra megszakították, de nem számolták fel.
A quattrocento a reneszánsz kultúra virágzásának ideje, az univerzális alkotóegyéniség kora. Egyéniségek tűnnek fel, akiket minden új érdekel; a legnagyobb művészek tudósok, felfedezők, költők és filozófusok egyben.
Az új hitvallás egyik legkiemelkedőbb alakja a festő, szobrász, feltaláló – összefoglalóan az első reneszánsz ember - Leonardo da Vinci.
A nagy mecénások, a Mediciek alatt Firenze, a humanizmus és a reneszánsz legjelentősebb központja lett. A legfőbb képviselői között szerepel Michelangelo, Botticelli és Leonardo da Vinci. Az uralkodócsalád példa nélkül álló pártoló tevékenysége soha nem látott mértékben felvirágoztatta a fejlődést.
Az emberi szem - Leonardo da Vinci szavai szerint a „börtönbe zárt test ablaka” - addig rejtve maradt dolgokat láthatott meg. Így általa is az emberi életet ábrázoló művekben gyönyörködhetünk.
Természetesség, mérték és harmónia nem csupán a toscanai táj meghatározó sajátosságai lettek. Ők jellemzik Toscana büszke, ám rendkívül szívélyes lakóit is.
A régió kulturális sokszínűsége, természeti gazdagsága és műkincseinek bősége három egyszerűen hangzó személyiségjegyben foglalható össze: eredetiség, szívélyesség és báj.
Toscana mai lakói elfogulatlanul, ugyanakkor nagy öntudattal viszonyulnak a múltjukhoz, és vele a minden ismerthez és ismeretlenhez. Nekik és elődeiknek - etruszkoknak és rómaiaknak, a középkor és a reneszánsz embereinek – köszönhetjük a toscanai táj szemet és lelket gyönyörködtető eszményi harmóniáját.
Szerző: Monos János
Hozzászólások
