Ezért csodásak a boraink!
A tokaji aszú és esszencia nemességéhez nem fér kétség! E két világhíres, természetesen édes bort szokás desszertborként, de különleges orvosságként is emlegetni, hiszen a 20. század elején Vinum Tokajense Passumnéven kaphatóak voltak a patikákban is. Ehhez a hagyományhoz hű az AM - Tokaj pincészete is, hiszen kiváló aszújával és esszenciájával már külföldön is öregbíti Tokaj hírnevét.
A TOKAJI ASZÚ - HONNAN A NÉV?
Az aszú elnevezés a szőlőszemek kiszáradásának folyamatára utal, és az aszalódás szó átalakulásából keletkezett. Nagyon érdekes, hogy az 1530-1576 között élt szikszói, majd sárospataki tanító és prédikátor Szikszai-Fabricius Balázs az aszút még a kissé bonyolultan hangzó, „aszszu szölö bor” néven illette.
MINDEN EZZEL KEZDŐDÖTT…
Az első aszú megjelenéséhez két legenda is köthető, melyeket ha kicsit jobban megvizsgálunk, akkor kiderül, hogy nincs is ellentmondás közöttük!
Az első történet az 1600 évek elejére röpít bennünket, melyben egy országot sújtó tragédia következményeiből lett aztán valami új és különleges. Történt ekkor, hogy a folyamatos török támadások miatt a szőlő betakarítása elhúzódott és mire szüretre került volna a sor, addigra a termés túléretté és aszottá vált. De mivel ez egy igen ínséges időszak volt, semmi nem mehetett veszendőbe, így a folyamat végén, az 17. századbeli újítók legnagyobb megdöbbenésére, egy, a megszokottnál édesebb és zamatosabb bor látott napvilágot.
A másik történet szerint az első aszú 1631-ben készült Tokaj-hegyalja térségében, egészen pontosan Erdőbényén. Az édes nedűt pedig Szepsi Laczkó Máté készítette Lorántffy Zsuzsanna - I. Rákóczi György erdélyi fejedelem feleségének - részére húsvéti ajándékként.
MIBŐL LESZ A CSODA?
Előző, Tokaj, a legendák földje c. írásunkban már felfedtük a tokaji borok titkát, de az aszú páratlansága még ezen is túltesz. A mai napig kézzel szedett és a nemes penész - Botrytis cinerea -által aszúsodott szemeket a szüret során 20 literes puttonyokba gyűjtik, majd a már-már mazsolára emlékeztető aszúszemeket taposással dolgozzák péppé, ezt követően néhány napos áztatás után következhet a préselés.
Majd az így keletkezett magas cukortartalmú nedű tölgyfa hordóba kerül - a hagyományok követői a tokaji hordótípust, a 160 icce vagyis 136 literes gönci hordót részesítik előnyben - s elkezdődik a sok-sok éven át tartó erjesztési és érlelési folyamat.
Nagyon érdekes, hogy a furmint az a szőlőfajta, mely jórészt az aszúszemeket adja a borász számára, de ettől függetlenül a többi tokaji szőlőfajta is hajlamos az aszúsodásra.
DE MI IS AZ ESSZENCIA?
Az esszencia az aszúval ellentétben mentesül a préselési eljárás alól, és csakis a gravitációt hívják segítségül a finom nedű kinyerésére. Ehhez nagy kádakba helyezik az aszúszemeket, és a szemek egymásra hatására lassan-lassan csepegni kezd a finom nektár, vagyis az esszencia.
Izgalmas adat, hogy egy puttony aszúszemből csupán 1-1,5 liter esszencia készülhet. A végeredmény egy fantasztikusan édes, alacsony alkoholtartalmú ital, melynek maradékcukor-tartalma 450g/l.
Ebből a rendkívül és egyedi italból évente csak néhány palack készül, ez, és az évszázadokon át megmaradó nemes tulajdonságai adják ennek az elixírnek a különlegességét.
A különféle méltóságok, arisztokraták, művészek és tudósok már évszázadokkal ezelőtt is nagy rajongói voltak a tokaji aszúnak és esszenciának kiváló élettani hatásai miatt. Nem véletlen tehát, hogy Beethoven, Schubert, Voltaire, Goethe, XIV. Lajos – a Napkirály, III. Gyula és IV. Pius pápa, Nagy Péter cár, Viktória királynő, Ferenc József asztalán állandó vendég volt ez a két, csodaszámba menő nemes nedű.
Ezért is nagy öröm és elismerés számukra, hogy az AM-Tokaj Pincészete ott lehet a minőségi TOKAJI ASZÚ ÉS ESSZENCIA készítők között. Ápolva a történelmi hagyományt, ultra-prémium és magas minőségű borokkal igyekszünk öregbíteni a tokaji bor hírnevét és a kulturált borfogyasztás hagyományát nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is.