Kína ezért érdemelte ki a Kertek Anyja nevet!
Kína számtalan szebbnél szebb növénnyel ajándékozta meg a világ kertjeit. Lehet a kedvenc növényünket is az ókori kínai nemesítők munkájának köszönhetjük? Kukkantsunk be a kínai kertekbe!
Egykor a hosszú Selyemúton érkeztek földrészünkre az ősi Kína csodás, páratlan technikai újításokkal előállított termékei. A gyönyörű selymeken és a porcelánokon látható virágokat csak a képzelet szüleményének vélte az európai szem.
Néhány korán meghonosított növény kivételével Kína virágai csak jóval később, a 18. századtól kezdve váltak ismertté Európában.
A kínai nép mindig szoros kapcsolatban állt a természettel. A városlakók sem szakadtak el a növényektől, a kínai embert mély vonzalom fűzte a földműveléshez és a kertészkedéshez.
Íme a másik, csodás kertekkel rendelkező város. Nézd meg Capri csodás kertjeit!
Ha tetszett a videó, várunk a Világszép.hu YouTube csatornáján: FELIRATKOZÁS ITT
Kínában a mérsékelt égöv nagy gazdaságú növényvilágát megkímélte a jégkorszak, volt honnan válogatni. A kínai uralkodók már igen korán építettek nagyszerű kerteket, sok virágot gyűjtöttel össze bennük.
A legkedvesebb virágaik szoros kapcsolatban állnak a képzőművészetükkel és irodalmukkal.
A Szunk-dinasztia korszakában, a 11. században csúcspontra érkezett a kertészet is. De még a mongol hódítás utáni hanyatlás idején is fennmaradtak olyan központok, ahol tovább élt a kertkultúra.
A fáknak, bokroknak, virágoknak szimbolikus jelképe van a kínai és a japán ember számára. Ezek a jelképek hozzátartoznak a mindennapi élethez, fontosak a lakások díszítésénél és a kertek berendezésénél.
Legkedveltebb virágaik: a bazsarózsa, krizantém, az orchidea, a lótusz, a kínai kajszi.
Díszalmák - Malus baccata - elragadó színű és formájú virágjuknak, kellemes illatuknak köszönhetik. Ősidők óta nagy szerepet játszanak a kínai kertekben, a kínaiak összefoglaló néven haj-tangnak hívják őket.
Az aranyalma kistermetű szép formájú fa. Virágbimbói sötét korallpirosak, és kibomlás közben egyre halványul a szirmuk. A sokféle színárnyalat egyazon fán különössé varázsolja virításkor.
Szívesen ültették palotaudvarokba, Pekingben ma is láthatjuk az öreg, terebélyes példányokat. Telt virágú és fehér színű fajtája is van. Csak kertekben ismert, vadon nem található meg. Kicsi, aranysárga gyümölcseiből befőtt készíthető.
Leggyakrabban a bőven virágzó hszi-fu-haj-tangot, a nyugati palota díszalmáját ültetik az országban. Virágai fehér, rózsaszín, piros árnyalatban pompáznak. Korai virágzása miatt kedvelt Európában, ahová japán kertekből került. Gyümölcsei aprók, pirosas-sárga színűek.
Valamennyi díszalma legszebbike a csuj-sze-haj-tang, a csüngő selyem díszalma. Neve a bíborszínű kocsányon csüngő, halvány rózsaszín vagy fehér virágaira utal. Laza koronájú kis fa, levelei rügyfakadáskor bronzos színűek.
Biztosan nem tudjuk, de valószínű, hogy Kínából származik. Különösen Szecsuanban kedvelték, ahol híres költeményeket is írtak róla. Kína és Japán szerte előszeretettel telepítik fajtáit.
Az almák rokona a pompás díszbirs, Kínában honos, bár Japánban is gyakran ültetik. Erős, kissé tövises ágú cserje. Mielőtt fényes levelei kihajtanak, az ágait sűrűn borítják a kocsánytalan virágok.
A szirmok általában skarlátszínűek, de akadnak fehér, rózsaszín, félig telt vagy telt változatok is. Illatos, sárga gyümölcseit kandírozva fogyasztják Kínában. Nagyon sok fajtája és más fajokkal alkotott hibridje került az európai kertekbe.
Hozzászólások
